Doransky
Doransky másológépe.
Jan 24, 2012
8:38pm
Az Önkiadó
Vajon miért van az, hogy az Apple ingyenesen hozzáférhetővé tesz egy ipari minőségű kiadványszerkesztő szoftvert, de drámaian támadja a kiadók korábban természetesnek vélt jogait?
Valószínűleg azért, hogy minden iskola és tanár az Egyesült Államokban, aki rendelkezik egy Apple számítógéppel, belépési korlát nélkül tudjon publikálni szövegkönyvet, akár olyan minőségben, ahogy eddig csak a nagy kiadók tették.
Képzeljünk el egy amerikai egyetemi tanárt, aki holnap leül, 3 hét alatt beírja a jegyzeteit az author-ba, majd a következő szemeszter elején azt mondja a diákoknak, hogy akkor ezt a könyvet javasolt olvasni, mert ez tartalmazza az óra anyagát. Nem kötelező - hiszen nincs mindenkinek iPad-je -, de ajánlott. Az ilyen “ajánlásokat” ismerjük, egy jegyet legalább jelentenek a vizsgákon a reciprocitás jegyében.
Ami változik, hogy mostantól minden tanár akár szemeszterenként új anyagot adhat ki, a könyvet átírhatja, módosíthatja és maga publikálhatja majd, egyetelen dolgot kell fizetnie, 30%-ot az Apple-nek. Hogy emiatt mérgesek lesznek-e? Nem hiszem, hogy 70%-ot zsebre tennének most az eladott szakkönyveik után.
Van tehát egy rendszerünk, amiben a tanárok folyamatosan javasolni fogják a diákoknak, hogy vásároljanak iPad-et, a diákok pedig - kint legalábbis -, meg is fogják venni, hiszen segíti őket a jobb jegyek szerzésében, a bevételek közvetlenül, minimális veszteséggel a tanárokat fogják gazdagítani, akik emiatt törekedni fognak a jó minőségű anyagokra és akár a szemeszterenkénti anyag publikálásra, hiszen ezzel az eladásokat fogják tudni serkenteni.
De a modell akár azt is támogathatja, hogy az egyetemi tanárok szigorúan csak az egyetemi kiadású anyagokat ajánlhassák a diákoknak. A következmény megint csak az, hogy az egyetemnem elemi érdeke, hogy minden diák iPad-hez jusson, mert közvetlen bevételeket tud termelni az anyagokból, amiket a diákok használnak.
Le merném fogadni, hogy 1-2 éven belül bejelenti valemlyik amerikai elit egyetem, hogy a következő szemeszterén már minden diáknak iPad-et kell használnia.
Megszülethet tehát az Önkiadók piaca amely hasonló méretűvé nőheti ki magát, mint az alkalmazás üzlet. Milliárdos piaccá. A felnőttképzéstől kezdve, a hivatalos oktatási rendszereken át átjárhat és megreformálhat mindent, ahol emberek tanulnak.
Egy dolog kell hozzá, nagyon olcsó iPad, az pedig jönni fog. Minél több csatornán áramlik 30% jutalék az Apple felé, annál kevésbé lesz szüksége a hardveres bevételekre, de mindegy is, ami a legfontosabb, egy mostani iPad 2 a következő 10 évre bőven elegendő technológiai tudással fel van vértezve, hogy ezt a piacot kiszolgálja, ergo vagy közvetlenül, vagy a second-hand marketen keresztül pillanatokon belül elárasztják majd olcsó táblákkal a piacot. Ez nem olyan, mint a játék, hogy mindig jobb vas kell hozzá, a könyv piac teljes átrajzolásához szükséges technológia ma 2012-ben 100%-osan rendelkezésre áll, csak sokkal olcsóbbá kell tenni.
Szerencsére az amerikai piacon ott az Amazon, mint versenytárs, aki pontosan erre a modellre építette a stratégiáját, tele van erőforrásokkal és hozzá van szokva, hogy minimális margóval dolgozik. Az Apple tehát lépéskényszerben lesz, aminek mi fogunk örülni.
Nagy dolgok jönnek 2012-ben is.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 22, 2012
8:49pm
A Facebook-vidék tengely
Tegnap autóval mentem körbe a városban, át kellett jutnom Pestre, majd onnan vissza Budára, mivel fogalmam sem volt, hogy tüntetés lesz, így lényegében kényszerből kóvályogva megkerültem az egész menetet, a Lánchídtól a Margit-híd pesti hídfőjén át, az Oktogonig, majd vissza. Mindenhol középkorú és idős emberek tolongtak, vidékről jöttek fel, táblákon hordozták a községeik nevét, semmi a modern kori “Chuck Norris, segíts!” feliratokból, csupán előre gyártott, egyen feliratú táblák dzsungele a községek neveivel mindenhol. Jó sokan voltak mindefelé, inkább izgatott nyugdíjas tekintetek, mint lázadó düh, mintha valami majálison lettek volna.
Hazajöttem, sehol semmi a Facebookon. Csak néhány politikailag aktív ismerős keresi a kormányzati szervezés bizonyítékait.
Bárcsak így lenne. Én azonban sokkal aggasztóbbnak látom a dolgot, két részre van szakadva az ország, mint oly régóta már, csak régen város-vidék tengely volt, most pedig úgy néz ki létrejött a facebook-vidék tengely.
Két külön realitás, amin az internet és a digitális csatornák, a közösségi média semmit sem lendítettek, hát ennyit az információs forradalomról.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 21, 2012
9:53pm
A remix kultúra árnyoldala
Nemrég jelent meg egy érdekes írás arról, hogy az utóbbi húsz évben lelassult a divat fejlődése. Nagyjából ennyi ideje nem léptünk drámaian előre öltözködésben, zenében és egyéb kulturális sajátosságokban a világban, nincs egyértelmű határvonal, amely megkülönböztetné a kilencvenes éveket a 2000-es évektől, miközben a század elején kb. 10 évente fordult ki a kultúra mind zenében, mind öltözködésben.
Ennek oka szerintem, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb hatású mozgalma a remix kultúra volt. Mivel nagy mennyiségben lett elérhető és felhasználható a 20-ik századi emberiség teljes kultúrtörténete, megszűnt az a fajta izolált alkotási élmény, ami korábban jellemezte a világot.
Sok területen könnyebb ma jó minőségű dolgokat gyártani, mint régen, mert a szükséges tudás és alapanyag rendelkezésre áll az interneten és egyéb digitális csatornákon, adatbázisokon keresztül.
Azonban ez a korlátlan forrásmennyiség mintha kezdené megmutatni ennek a kultúrának az árnyoldalát is. Sokkal egyszerűbb már meglévő kulturális termékek felfedezésével és keverésével eredeti termékeket kreálni. Ezért van az, hogy képesek divatirányzatok pár hónapra felnőni, majd eltűnni, de valódi karakterük erőteljesen megkérdőjelezhető, gyakran az 1900-as évek divatirányzatainak felhasználásából kevert villanások.
Ugyanez a korlátlan forrás mennyiség és remixelési lehetőség eltéríti a kreatív embereket attól, hogy az interneten elérhető digitális források és alapanyagok helyett olyan dolgokat fedezzenek fel, amely kevésbé a remixelés és inkább hasonlít az eredeti kreatív gyártásra.
Ez igaz a filmre, a zenére, a táncra és az öltözködésre, magára a webes tervezésre és a mobilra is. Forradalmak nehezen nőnek ki a meglévő anyagok keveréséből, ugyanakkor meg tudjuk vele tömni változatosságra törekvő agyakat, ami úgy néz rövid távon jó, de hosszú távon a nagy változások ellenében hat.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 20, 2012
10:54am
iTunes U, TED, Khan Akademy
Eddig is voltak fantasztikus oktatási kezdeményezések, amik megpróbálták forradalmasítani, miként tanulhatunk többet a világról. Az Apple az iTunes U koncepció következő szintre emelésével szerintem megint mutat valamit abból, hogyan is kell elképzelni a jövőt.
A követekező generációs oktatási intézmények nem nagy termeket közepes előadásokkal feltöltő intézmények lesznek, hanem olyan komplex, interaktív multimédiás élményeket nyújtó szolgáltatások, amiket digitális és élő találkozókkal katalizálnak.
A most bejelentett és kiterjesztett funkcionalitásokkal működő iTunes U valóban egy egyetem, ahová oktatók és egyetemek, intézmények tölthetik fel oktatási kurzusaikat és ahol a beiratkozó hallgatók a világ minden tájáról járhatnak tanulni.
Én be is iratkoztam most a Yale egyik csillagászati, illetve egy menedzsment kurzusára, megnézzük mit tanítanak a világról.
Nem gondolom, hogy egyhamar gyökerestül kiforgatná az alapjaiból az oktatás világát, de hogy az ipari forradalom oktatási reformjaival egyenértékű lépéseket látunk, az biztos.
A TED, a Khan Academy és az iTunes U mutatják, hogyan is lehet ezt csinálni. Ezek közül pedig az Apple az, aki a legnagyobb erővel vezeti ezt a forradalmat.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 15, 2012
10:27pm
Az intuícióról röviden
Harminc évvel ezelőtt egy ember megnyerte a Spanyol lottót egy jeggyel, aminek a vége 48-ra végződött. Annyira büszke volt az eredményére, hogy felfedte az elméletet, ami milliomossá tette. “A hetes számról álmodtam hét egymást követő éjszakán” mondta “és 7x7 az 48.”
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 12, 2012
7:14pm
7 milliárd dollár!
A CES-en PayPal bejelentette, hogy a korábbi tippeik ellenére egy kicsit módosítanának az okostelefonos fizetésre vonatkozó prognózisukon 2012-re.
Ez a fizetési szegmens 2010-ben 750 millió dollár volt, 2011-re 1.5 milliárd dollárra ugrott, 2012-ben szerintük ez az érték közel ötszörösére fog növekedni. Erre szokták mondani, hogy “hű ba..meg”, olyan növekedés, amihez hasonlót digitális területen pénzben utoljára a kattintás alapú hirdetési piacnak sikerül produkálnia, vagyis ekkorát még talán az sem tudott.
A folyamat hátterében nyilván az van, hogy a heterogén fizetési csatornák és megoldások helyett szépen áterelődik minden a digitális és mobil irányába.
Alkalmazások, a könyvek, filmek, zenék nyilván hatványozottan mobilon fognak gazdára találni, de az amerikai piacban benne van, hogy már ebben az évben a készpénzes értékesítés egy része is áttolódik ide. Jó példa, hogy a Square pillanatok alatt 1 milliót bekapcsolt a hat milliós kártyás fizetős bázisból.
Nagy kilátások, én mondom.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 8, 2012
8:22pm
A nagy stagnálás?
Nem úgy néz ki, hogy a következő év túl sok pozitív hírt tartogatna a
digitális piac számára, nem látjuk még a végét a szűk esztendőknek,
így mindenki a homályos 2014-2015 környékére mutogat, és még abban sem
lehetünk biztosak, hogy nem-e a nagy stagnálás korszaka jön-e a
nyugati - és peremvidéki - társadalmaknak.
Nyilván lehet az okait elemezni és azt vizsgálni, mennyi pénz és
hogyan tűnt el a válság miatt, de mára erőteljesen kontraproduktív
tevékenységgé vállt szerintem. A kiért és miért, a helyzetértékelés
folyamatos, monoton háttérzaja minimális információ értékkel bír.
Ma már nem az a lényeg, hogy honnan tűnt el a pénz, hozzá kell szokni
a jelenéhez és következményeihez.
Üzletileg, ha jót akarsz magadnak, 2012-őt érdemes arra felhasználni,
hogy kitaláld, ez a sok pénz ha egyszer visszaáramlik a piacra - én
biztos vagyok, hogy vissza fog -, akkor hova fog visszajönni. Na, azok
felé a pontok felé érdemes gyalogolni.
digitális piac számára, nem látjuk még a végét a szűk esztendőknek,
így mindenki a homályos 2014-2015 környékére mutogat, és még abban sem
lehetünk biztosak, hogy nem-e a nagy stagnálás korszaka jön-e a
nyugati - és peremvidéki - társadalmaknak.
Nyilván lehet az okait elemezni és azt vizsgálni, mennyi pénz és
hogyan tűnt el a válság miatt, de mára erőteljesen kontraproduktív
tevékenységgé vállt szerintem. A kiért és miért, a helyzetértékelés
folyamatos, monoton háttérzaja minimális információ értékkel bír.
Ma már nem az a lényeg, hogy honnan tűnt el a pénz, hozzá kell szokni
a jelenéhez és következményeihez.
Üzletileg, ha jót akarsz magadnak, 2012-őt érdemes arra felhasználni,
hogy kitaláld, ez a sok pénz ha egyszer visszaáramlik a piacra - én
biztos vagyok, hogy vissza fog -, akkor hova fog visszajönni. Na, azok
felé a pontok felé érdemes gyalogolni.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 6, 2012
8:23pm
Apró örömök
Apró örömök az utóbbi időben: * **ByWord** [szövegszerkesztőben](http://bywordapp.com/) fedeztem fel, alt+cmd+h-ra minden egyéb program eltűnik a háttérben, másnak lehet, hogy Beatles, nekem újdonság. Ugyanitt markdown támogatás. * **Teafőző**, ami időzítővel és hőmérséklet beállítással megfőzi neked a típusra jellemző tökéletes teát. Még nem jutottam hozzá, de… * A **dock** eltüntetése akkor, ha nem használom (Mac-en), szintén régi, de most kezdtem használni. * **iBooksban** a [preview funkció ](http://itunes.apple.com/us/app/ibooks/id364709193?mt=8)a könyvekhez, olyan érzésem van tőle, mintha kitéphetnék a könyvesboltban pár oldalt és hazavihetném. * [F.lux](http://stereopsis.com/flux/) program ami estére automatikusan a képernyő színhőmérsékletét leveszi - tervezéshez egy gombnyomással kilőhető -. Semmiség, mégis jó érzés. * **DayOne** [naplóíró eszköz](http://itunes.apple.com/us/app/day-one-journal-diary/id421706526?mt=8) Mac-re és iOS-re, fél éve elkezdtem rendszeresen írni bele, mivel mindenhol ott van, nem felejtem el. * A pékségben kapható **paraszt kenyér**, ugyanitt reggel induláshoz kávé. Felvágott és sajt a piacon. * **Új iroda**, végre a városban. * **Reggeli torna**. Igen, mostanában szoktam - jóga elemekkel -. * **Hype Radio** [iPhone-on](http://blog.hypem.com/2011/05/hype-radio-iphone-app-%E2%80%94-out-now/), itt nekem való dolgok jönnek fel. Apróságok.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 5, 2012
7:39pm
Életoptimalizálás
Mindig rá tudok csodálkozni arra, hogy az Apple tervezői hogyan képesek egy termékkel kapcsolatos élményeinket a végletekig polírozni. A töltőtől kezdve az akkumulátor élettartam jelzőjén át, a könnyedén nyitható billentyűzetig és a híres “szuszogásig”. Pedig a trükk csak annyi, hogy azokra a dolgokra fókuszálnak, amiket napi szinten használunk, és ha nem működnek jól, folyamatosan frusztrálnak.
Hogy mennyire különleges dolog ez a fajta fókusz, jól mutatja, hogy az emberek döntő többsége a saját életvitelét sem képes még csak megközelítő módon sem finomhangolni.
Ha bárkit megkérdezek arról, hogy egy elképesztően jó munkaszéket - saját pénzből -, vagy egy egy hetes egzotikus utat vásárolna Thaiföldre, sokan rávágnák, hogy az utat.
Pedig egy jó munkaszéket éveken át napi akár 8 órát is használunk, vajon melyik van nagyobb hatással az általános életvitelünkre?
Ugyanez igaz az ágyra, vagy azokra a rutinokra, amiket napi szinten csinálunk végig felkeléstől a lefekvésig. Laptop, kávéfőző, cipő. Kevesen figyelik meg magukat és kérdezik meg, hogy mik a mindennapi életük legörömtelibb pillanatai, eszközei és miként tudnának abból még többet kihozni.
Posted via email from Doransky | Comment »
Jan 4, 2012
6:53pm
Mobilmédia, avagy a média mobilpiaci jövője
Múltkor írtam a mobil és média viszonyáról az egyik [bejegyzésemben](http://doransky.posterous.com/webapp-vs-nativ-alkalmazas-alproblema), de úgy érzem kiegészítésre szorul a bejegyzés, kissé félreérthető volt.
Azt írtam, hogy a mobil előterében nem a média áll, de ez ebben a formában nem igaz. A média feladata mindig is az volt, hogy tartalomszolgáltatáson keresztül összekösse az embereket és a világ egyéb szereplőit, intézményeit.
Ez a fajta folyamatos kommunikációra épülő szerep nem kedvez az alkalmazásboltokban helyezéseket kereső médiacégeknek, de szerintem nem is ez a mérőszáma a sikerességüknek. Az App Store alapvetően a frissességre épít és a letöltési volumenre a toplista meghatározásakor. Azok a gyártók tudnak márkaként gyakran megjelenni a toplistában, akik berendezkedtek arra, hogy folyamatosan új termékeket dobjanak piacra. Ilyen szereplők például a játékgyártók.
A kérdés, hogy a médiának hogyan kell megtalálnia a helyét ezen a területen, ha egy-két folyamatosan épített márkával rendelkezik és nem tud havonta új médiaterméket piacra dobni. Reális cél, hogy egy média alkalmazás folyamatosan toplistában, pénztermelő módon megjelenjen és megmaradjon? Szerintem nem. Mivel a letöltés versenyben nem lehet sokáig toplistában maradni egy alkalmazással, a médiacégek valószínűleg nem teszik jól, ha egy alkalmazásra teszik fel a tétjeiket és azzal próbálkoznak, hogy ebben az appban közvetlenül termeljenek pénzt.
Szerintem a legfontosabb kérdés, amit egy médiacég feltehet magának 2012-ben, hogy miként fogunk fogyasztani mobilon és táblán médiát a következő években. Ha most januárban látható modelleket kellene berendeznem egy jövőképbe, akkor azt mondanám, hogy nagy valószínűséggel közösségi média appokon, hírolvasó aggregátorokon keresztül és végül saját alkalmazáson, illetve mobilwebes kimeneteken keresztül.
A médiának, ha elérést akar produkálni, akkor emiatt nem azt kell magától kérdeznie, hogy mennyi alkalmazás letöltést generál, hanem, hogy mennyi napi felhasználót ér el a mobilos felületein keresztül a felsorolt csatornákon keresztül. Mert az elérés lesz a mobilkorszakban is a legnagyobb érték. Miért? Mert ezen az elérésen keresztül egyedi mobil termékeket tud majd bevezetni, amelyek a toplistákba lendíthetőek és amelyek fizetősek is lehetnek, vagy akár feliratkozás alapúak. A média csatorna, ahogy korábban is az volt, az értéke abban rejlik, hogy felhasználók véleményét tudja befolyásolni például termékekkel kapcsolatban, ezt a funkciót kell megtalálnia a médiacégeknek a mobil korszakban.
* A print korszakban a kiadók lapba integrált szolgáltatásokkal lettek sikeresek - apróhirdetés, lakás, autó, stb. -.
* Az online korszakban kapcsolódó hivatkozható szolgáltatásokkal - állás hirdetés, lakás, autó, biztosítás, stb. - lettek üzletileg sikeresek.
* A mobil korszakban pedig sok csatornás eléréssel és jól kitalált digitálisan - is - értékesíthető mobil termékekkel.
A trükk persze a részletekben rejlik.
Posted via email from Doransky | Comment »
« Earlier Edition
Page 1 of 308
