Doransky

Az iBooks-ot hazai megnyitása óta követem, az első hónapban nem volt nagy különbség az amerikai toplistához képest, amerikai címek, főleg angol nyelvű tartalmak vezettek, hazai tartalom szinte sehol.

Karácsonyra megváltozott a helyzet, nehány leleményes kiadó elkezdte felrakni ingyenes és fizetős modellben a hazai klasszikusokat, meg persze egy-két új hazai anyagot, aminek köszönhetően a toplista képe teljesen átalakult. Az alkalmazás- és az iTunes bolttal ellentétben úgy néz ki az első villanásokból, hogy a digitális könyvesboltban nincs félnivaló. A nyelv olyan, mint a bor, szinte kizárólag magyar nyelvű könyveket akarunk olvasni.

Ami kérdéses, hogy ki fogja ezeket szolgáltatni? Nyilván nincs szükség túl sok köztes szereplőre a terjesztéshez, a régi struktúrára nehéz évek várnak, a hangsúly itt is áttevődik majd a szerzőkre, akik erős online jelenlétet építhetnek ki - Facebook, edm, web, könyves oldalak, mobil -, mert a digitális könyv vásárlás is ezeken a csatornákon lesz elsősorban támogatva. A következő generációs kiadók valószínűleg sokkal kevésbé fognak érteni a fizikai terjesztéshez és sokkal inkább digitális ügynökségek lesznek, akik értenek szerzők és könyvek digitális bevezetéséhez.

Ha a magyar nyelven írt tartalmak tarolnak is majd a hazai boltban - elsőre legalábbis így néz ki -, kérdéses, hogy a nemzetközi szerzők hogyan jutnak majd el a fordításig és kiadásig? Ebben azért már nem vagyunk finnyásak, itt meg is bicsaklik a boros hasonlat, kellenek a nagy külföldi szerzők is. 

Ami már első ránézésre változik, hogy a boltok lehetővé teszik számukra, hogy sokkal kevésbé függjenek a hazai infrastruktúrától. A fizikai kiadás súlya az egyetlen, ami védi a hazai szereplőket, ez nyilván még néhány évig komoly érv lesz, de ha beleképzelem egy nagy szerző ügynökének terjesztésért felelős vezetőjének a helyébe magam, akkor itt nyilván elhagynám a régi módszereket.

A digitális jogokat megtartanám, keresnék régiós szakosodott fordító irodákat, én magam menedzselném a digitális publikálást, a bevezetést pedig helyi, vagy regionális digitális kommunikációs ügynökségekre bíznám, és velük is elsősorban a szerzők helyi saját kézben lévő online megjelenéseit építeném ki - Facebook-on, weboldal, twitter stb. -, ezeknek a csatornáknak a növekedését pedig függően a szerzőtől és bevételtől médiavásárlással és pr eszközökkel serkenteném.